A vándorló népnek védelmet, a céltévesztéskor könyörületet, jelenlétében békességet ajándékoz az Úr. Áron és fiai kezdjék és zárják áldással ezt a kört. A hetedik igével pedig bátorítja papjait: „Így mondják ki a nevemet Izráel fiai felett, és én megáldom őket” (27). Együtt élik át, hogy Isten a szeretetével körbezárja az övéit! Az újszövetségi korban is csak áldással élhető az élet, így hoz gyümölcsöt a szolgálat, és eredményes az Istennel való közösség. „Mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek” (1Pt 3,9).