Kulcsár Levente
Napi ige
1 A Sátán Izráel ellen támadt: felingerelte Dávidot, hogy vegye számba Izráelt. 2 Dávid pedig ezt mondta Jóábnak és a hadinép parancsnokainak: Menjetek, számláljátok meg Izráelt Beérsebától Dánig, és terjesszétek elém, hadd tudjam meg a számukat! 3 Jóáb azonban ezt felelte: Szaporítsa meg az Úr a népét százannyira, mint amennyi most! De uram, királyom, hiszen mindnyájan az én uram szolgái ők. Miért firtatja hát ezt az én uram? Miért bűnhődjék ezért Izráel?! 4 A király szava azonban erősebb volt Jóábénál. Elindult tehát Jóáb, bejárta egész Izráelt, és visszatért Jeruzsálembe. 5 Jóáb jelentette Dávidnak a népszámlálás eredményét: egész Izráelben egymillió-egyszázezer kardforgató ember volt, Júdában pedig négyszázhetvenezer kardforgató ember. 6 Lévit és Benjámint azonban nem vette számba közöttük, mert utálatosnak tartotta Jóáb a király parancsát. 7 De Isten rossznak látta ezt, és megverte Izráelt. 8 Akkor ezt mondta Dávid az Istennek: Nagyot vétettem azzal, hogy ezt tettem! Most azért bocsásd meg szolgád bűnét, mert igen esztelenül cselekedtem! 9 Ekkor így szólt az Úr Gádhoz, Dávid látnokához: 10 Eredj, és mondd meg Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Három lehetőséget adok neked; válassz ki közülük egyet, és én azt teszem veled. 11 Bement tehát Gád Dávidhoz, és ezt mondta neki: Így szól az Úr: Válassz! 12 Három esztendeig tartó éhínség legyen? Vagy dúljanak három hónapig támadóid, és érjen utol ellenséged fegyvere? Vagy legyen három napon át az Úr fegyvere, a dögvész az országban, és pusztítson az Úr angyala Izráel egész területén? Most azért döntsd el, milyen választ vigyek annak, aki engem küldött! 13 Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essem az Úr kezébe, mert igen nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem!
