„...Miért nem vigyáztál Uradra, a királyra?...” (15). A számonkérés lényege a felkent király élete! Káténk szerint a mi legfőbb királyunk Krisztus. Mit teszünk azért, hogy a mi Urunk legfőbb tekintély, szent és sérthetetlen legyen magunk és mások számára (Fil 2,10–11)? Tudjuk-e imádkozni Ráday Pál énekével: „Meghódol lelkem, Tenéked nagy felség...” (RÉ 223)?!