„Senki sem készít foltot új ruhából, hogy régi ruhára varrja…” (36) Mégis, nem mindenki ezt csinálja? Természetesen Jézus a lelki öltözetemről beszél, amely maga az életem. Elnyűtt gúnyámat nehezen adom, még ha viseletes is, önérzetesen ragaszkodom hozzá: nem kopott, csak megfakult. Hihetetlen erők munkálkodnak azonban az Istentől készített új életben, kár ezeket szétvagdosni és foltozgatni vele magunkat, egyben kellene felölteni. Valóban csak javítgatásra lenne szükségem?