Zsolt 1291 Zarándokének. Sokat gyötörtek ifjúságom óta – vallja meg ezt Izráel! –, 2 sokat gyötörtek ifjúságom óta, mégsem bírtak velem. 3 Hátamon szántók szántottak, hosszú barázdákat hasítottak. 4 De igazságos az Úr: elvágta a bűnösök kötelét. 5 Megszégyenülnek, meghátrálnak majd Sion gyűlölői mind. 6 Olyanok lesznek, mint háztetőn a fű, amely elszárad, mielőtt kitépnék. 7 Nem szedi marokra az arató, sem ölébe a kévekötő. 8 Nem mondják az arra járók: Legyen rajtatok az Úr áldása, áldunk benneteket az Úr nevében!
