Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: „Békesség néktek!” És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: „Láttuk az Urat.” Ő azonban ezt mondta nekik: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.” Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: „Békesség néktek!” Azután így szólt Tamáshoz: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.” Tamás pedig így felelt: „Én Uram, és én Istenem!” Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”
(János 20,19-21.24-29)
Kedves Testvéreink!
A húsvét közeledtével ismét levélben keresünk meg benneteket, hogy áldott ünnepet kívánjunk és ismertessük a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szolgálatokat.
Ez az időszak ismét lehetőséget nyújt arra, hogy naponkénti gondjainkat és feladatainkat egy kicsit félretéve, megpróbáljunk azzal is foglalkozni, amire sokszor nem tudunk időt szakítani: a lelkünkkel. A húsvétot megelőző virágvasárnap, majd a nagyhét jó alkalom arra, hogy a kitakarított és rendbetett lakás mellett megtisztult belsővel is készüljünk az ünnepre. Most is szeretettel hívunk benneteket a nagyhét és a húsvét istentiszteleteire. „Boldogok, akik nem látnak és [mégis] hisznek.” – mondta Jézus Tamásnak. Éljünk a hit megerősítését és táplálását segítő alkalmakkal és tapasztaljuk meg azt a boldogságot, amelyet Jézus Krisztus nekünk is ígér.
Kívánjuk, hogy a húsvét alkalmával érezzétek meg az Istennel és az egymással való közösség melegét és áldásait, és találjátok meg az igazi békességet és örömöt.
Ezekkel a gondolatokkal kívánunk áldott, békés húsvétot gyülekezetünk minden tagjának és szeretteiknek!
Lakatos Péter
parókus lelkipásztor
László Sándor
főgondnok
Marosvásárhely, 2014. április 8.
A húsvéti ünnepkör szolgálatainak rendje
április 13 Virágvasárnap |
11óra | Istentisztelet Orgonahangverseny: Molnár Tünde orgonaművész |
19 óra | Istentisztelet | |
április 14-19 Nagyhét |
19 óra | Nagyheti bűnbánati istentiszteletek |
április 18 Nagypéntek |
11 óra | Istentisztelet |
19 óra | Passió-istentisztelet és ünnepély | |
április 20 Húsvét I. napja |
9 óra | Istentisztelet és úrvacsora |
11 óra | Istentisztelet és úrvacsora | |
19 óra | Istentisztelet és úrvacsora | |
április 21 Húsvét II. napja |
11 óra | Istentisztelet |
19 óra | Istentisztelet | |
április 22 Húsvét III. napja |
11 óra | Istentisztelet |
19 óra | Istentisztelet | |
Március 31. (vasárnap) Húsvét I. napja |
9.00 óra | Istentisztelet és úrvacsora |
11.00 óra | Istentisztelet és úrvacsora | |
18.00 óra | Istentisztelet és úrvacsora | |
Húsvét alkalmával Csalóka Ernő, III. éves teológiai hallgató lesz gyülekezetünk legátusa.* Kérjük testvéreinket, hogy adományaikkal támogassák őt tanulmányainak folytatásában. *Legáció – (legatio = követség, kiküldetés), a magyar ref. és unit. egyháznak az intézménye, mely szerint kollégiumaik és némely középiskoláik a három fő ünnepre prédikálni küldik nagyobb növendékeiket az egyes egyházakba, melyektől különböző összegű segélyekben részesülnek az illetők. Keletkezése a XVI. századra vihető vissza, de a XVII. század első felében már éppen nagyon el volt terjedve. Erdélyben a Gyulafehérvárt elhelyezett sárospatakiak honosították meg. A Helytartótanács tilalma folytán 1759-től 1776-ig és 1784-től 1790-ig nem volt gyakorlatban, de a II. Lipót uralkodása óta ismét állandóan életben van. A legátus nyomtatott pátenseket, libellusokat (Erdélyben: conceptus) visz magával, melyek a tanintézet részéről az egyházakhoz és tagjaikhoz intézett üdvözletet tartalmazzák. (Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon) |